Rakamazi tarsoly

A tarsoly készítője: Nyers Csaba
A Tokajjal átellenben, a Tisza bal partjához közel fekvő Rakamaz határában igen rangos honfoglalás kori temetők kerültek elő. A tarsolylemez kétségkívül a temető leggazdagabb  mellékletű temetkezéséből származik, amelyben kiemelkedő rangú férfi nyugodhatott. Itt lelték az aranyszerelékes szablyát, amely az elhunyt bal oldalán feküdt, továbbá a szemfedő aranylemezeit, a díszes köntösvereteket, az öv aranyozott ezüst csatját, szíjvégét és vereteit vassarlót, függesztőszíj csatját, szíjvégét és veretét. Feltehetően innen származik a bőrtarsoly hátoldalát erősítő vas perempánt, továbbá feltételesen ehhez az együtteshez sorolható egy aranyozott ezüstlemezzel díszített kengyelpár.
A bőrtarsoly fedőlapját pompás ötvösmunkával kidolgozott, pajzs alakú ezüstlemez fedte. A lemezre előrajzolt mintát domborították, a hátteret elölről mélyebbre kalapálták. Felületén mesterien komponált növényi mintát alakított ki az egykori ötvös. Az alsó íves szél közepén elhelyezett háromlevelű palmetta csúcsából induló kompozíció keretét vonalkázott íves sávokkal és poncolóvassal kialakított osztóvonallal ellátott indaszálak alkotják. Alul kétoldalt két kör alakú, efölött széles szív alakú mezőt keretelnek, az alsókban vízszintes száron ülő, tükörképszerűen elhelyezett háromlevelű levélcsokrok ülnek, a felsőben pedig a mintázat központi elemét alkotó ötlevelű palmettacsokor magaslik. Fölül két félpalmetta zárja a kompozíciót, az alattuk kétoldalt lévő háromszög alakú mezőt egy-egy háromlevelű csokor és félpalmetta tölti ki. A lemez középpontjában az indák által körülfogott rombusz alakú mezőben kis levél magasodik. Ugyancsak egy-egy íves végű vízszintes levélalak indul az indák szétválásából a lemez középső részénél, a szegély mellett is.
A minta jelentésének tartalma könnyen megfejthető honfoglalóink művészetének és hitvilágának szellemében. Kétségkívül a mindenséget betöltő, égbe nyúló életfa, vagy világfa megjelenítése ez.